Szó esett külső és belső békepártiságról és háborús pszichózisról is.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs
A Napi aktuális vendége ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány tanácsadója volt, akivel Velkovics Vilmos műsorvezető Békemenet, a háborúba készülődő NATO és a határzár miatt megbüntetett Magyarország témákról beszélgetett.
Ifj. Lomnici a beszélgetés során kiemelte: van egy külső fenyegetettség, amelynek több rétege van: „az egyik Manfred Weber és Borsi Pistorius német védelmi miniszter azon javaslata,
hogy besorozzák az európai embereket, tagállamonként, és adott esetben a háborúba is elküldjék őket, ha arról van szó”.
A jogász emlékeztet: Macron eleinte szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről beszélt, most már pedzegetik NATO-csapatok bevetését is a fronton. „A háborús pszichózis egészen odáig fajult, hogy merényletet követnek el egy békepárti miniszterelnökkel szemben” – fogalmazott ifj. Lomnici.
Az alkotmányjogász szerint a külső fenyegetettség mellett van azonban egy belső feszültség is, tehát fel kell készülni a polgárháború elleni védekezésre is.
A Békemenetek soha sem a magyarok ellen irányultak”
– szögezte le, majd hozzátette: mindig külső erőkkel szemben léptek fel. Úgy véli, vannak olyanok jelenleg, akik megpróbálnak Magyarországon is polgárháborús állapotokat gerjeszteni szlovák mintára.
A műsorban szóba jött Manfred Weber Népszavának írt publicisztikája is, amiben minden békepárti erőt populistának bélyegzett, a migráció kapcsán pedig arról értekezett, hogy a populista erők riogatnak ugyan a migránsokkal, de semmit nem tettek a határaik védelmében.
„Az viszont döbbenetes, amiről Gulyás Gergely beszélt, nevezetesen, hogy a Bizottság a Bíróságot használva ostorként, úgy fog rajtaütni egy tagállamon, ami a schengeni határokat védi, hogy egyébként ezt kontextusban nem lehet elhelyezni, ugyanis korábban Manfred Weber is erősebb határvédelemről beszélt” – fogalmazott. Kiemelte: ehhez képest születni fog egy ítélet, hogy megbírságolják Magyarországot, napi szinten átszámolva euróból, hatmillió forintnak megfelelő összeg erejéig.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
Az amerikai államfő szerint a beszélgetés jól sikerült, de nem visz közelebb a békéhez.
Nem felejt az orosz elnök.
„Amikor véget ér a háború, az orosz elnök is meg fogja jegyezni, hogy nem próbálhatja többé megtámadni Ukrajnát” – mondta Mark Rutte.
Ivan Krastev szerint Vlagyimir Putyin hatalmát a nacionalista elvek mentén építette fel az elmúlt évtizedek során.
„Választ követelünk Oroszországtól” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.
A politikus szerint a csődhelyzet előidézése egy tudatos kampánystratégia része.
Emlékeztetőül: az „ukrán ügynökbotrány” eredetileg nem a Tisza sztorija volt (azok számára, akik próbálnak a ténysajtóból, tények alapján tájékozódni, most sem az).
